May 19, 2014

Dirty games in Germany






Miután lezajlott az első munkám LA-ben, a kinti ügynökségem hirtelen jött ajánlatot tett,hogy maradjak náluk. A hamburgi főnök szinte ugrált örömébe,hogy egy embere beépült a kaliforniai céghez, így számomra egyértelmű volt a maradás. 2 napra mentem csupán csak haza, az egyik nap elintéztem minden szükséges papírt és egyéb hivatalos dolgokat,csomagoltam a második napomat pedig Tylerrel töltöttem aki 1 hét múlva hagyja el Hamburgot,hogy edzőtáborba menjen. Minden olyan gyorsan és hirtelen történt. Londonba vártam az átszállásomra miközben arra gondoltam,hogy Los Angelesben nem tudok elmenekülni többé előle. 


Nem csak azért mert a bérelt kis lakásom 20 perces kocsikázásnyira van tőle. La-ben nincs senkim, senki akire számíthatnék vagy akit ismerhetnék. Csak Tom és a többiek. Rettegtem az új életemtől és a tudat,hogy Ő velem lesz most valamiért csak baljós érzéseket váltott ki belőlem.


-    azt hiszem a turnén azt mondtad Lara,hogy te a svédekhez költöznél mert ott nincs kánikula. Hát ez határozottan nem Stockholm... - Sarah egy kalappal legyezgette magát miközben a jegeskávénkat iszogattuk a csajokkal egy west hollywoodi , pörgős kávézóban.


-    Hát határozottan nem.... - gyújtottam meg a cigimet és cinkos mosolyra húztam ajkaimat mikor elolvastam Tom perverz üzenetét,hogy a stúdióban mit is művelne velem
-    Tom mit szólt,hogy taxival járod a várost és nem fogadsz el tőle egy „ szeretlek és a nőm vagy „ kocsit ? - nézett rám Norah
-    hát fél napos előadást tartott arról,hogy ez nem Hamburg,hogy metróval meg taxival megtudom oldani a közlekedést. Nem akarja elfogadni a helyzetet , de én nem fogok ettől a szörnyű forgalomtól agyvérzést kapni. Amúgy se fogadnék el egy kocsit tőle – rántottam meg a vállam
-    és Ria? - Sarah rátapintott a legérzékenyebb pontomra. Mélyet szívtam a perzselő cigiből
-    nem tudom, elvileg a héten nem lesz semmi...
-    én megölném Billt,ha ilyen hülyeségbe menne bele
-    szerencsére Billnek nem kell ilyen hülyeséget csinálnia Norah, mert Tom a puncimágnes és
-    oké Sarah, elég lesz – intettem le és kétségbeesetten néztem rájuk – ez a nő a legrosszabb rémálmom lányok. Nem hagyja békén Tomot, az egészet nem értem a mai napig. És pont vele. Nekem baromira gyanús, hogy valaki ugyanúgy erőlteti ezt,mint ahogy ő is. Egyedül erre nem lenne képes...
-    Lara, ne gyártsál összeesküvés elméleteket. Főleg itt, ezek az emberek nem szaroznak – pillantottam rám Norah
-    nekem akkor se stimmel. Én nem fogom hagyni,hogy Tom kimásszon mellőlem este tízkor mert valaki kitalálta,hogy most legyen olyan videó,hogy kajálnak a külvárosban mert jaj de szuper.
-    Érthető....


1 hónappal a költözésem után is még idegen volt itt minden. Nyilván nagy vonalakban már tudtam,hogy ismert A-ból hogyan is jutok el kevésbé ismert B-be, de nem vettem a fáradtságot,hogy jobban megismerjem a várost. A kedvenc üzleteimet megtaláltam, egy viszonylag jó üzletet ahol megvehetek mindenféle háztartási cuccot meg kaját, meg egy 0-24 h éttermet. Igazából nem törekedtem arra,hogy Los Angeles belopja magát a szívembe, nem is tudta.


Végig olyan érzésem volt,hetek után is,hogy én itt csak nyaralok. Tisztában voltam vele,hogy Tomék akár évekig is itt lehetnek. Meg aztán őket teljesen elvarázsolta az egész. Beleépültek az itteni emberek luxus életébe. A legelitebb nightclubok vipes tagjai voltak és akkor is találkoztak paparazzikkal akik rájuk vadásztak,mikor nem is volt semmilyen dolog megbeszélve. A bild pedig óriásit kaszált minden megjelent képből. Kezdtem úgy érezni magam,hogy kalitkába vagyok zárva és egyáltalán nem találom itt a helyem. Hiányzott Hamburg, az a pár tökéletes hét a turné után és esküszöm, még a turnét is visszasírom.

-    szerinteeeeem Malibura menjünk, ott jobb az a grill steak – Tom szobájában feküdtem az ágyon és minden erőmmel azon voltam,hogy lebeszéljem őt arról,hogy kimozduljunk innen. Egyrészt nem volt kedvem este 9-kor grill steaket enni. Másrészt nem volt kedvem megmozdulni. Olyan messzinek éreztem most az erőlétemet,mint Hamburgot.
-    Tom, feküüüdj ide – nyüszögve húztam magamra a takaróját. Nem mondott semmit, csak pár pillanattal később éreztem,hogy takarón keresztül ölel magához és órási puszit cuppant a nyakamra
-    mi a baj?
-    Olyan fáradt vagyok, leszakadnak a lábaim és ha még 2 percig a nyakamba hajolsz és úgy veszed a levegőt, esküszöm elalszom...
-    de ééhes vagyok kicsim – nyüszögte
-    én meg nagyon fáradt – fordultam meg és kényelmesen bevackoltam magam a karjai közé
-    jóó rendben, itthon maradunk – húzott magához közelebb
-    ne haragudj – motyogtam a mellkasába
-    nem haragszom , pihenj csak – csókolt meg én pedig fáradtan aludtam el a karjai között. Másnap reggel szörnyű fejfájásra, szédülésre keltem fel. Elfintorodtam a nyelőcsövemet mardosó ingertől és egyből kirohantam a mosdóba. Tom még békésen aludt és semmit sem érzékelt abból,hogy mindjárt felfordulok. Este 11 körül felkeltem és a többiek nagy nehezen befűztek egy éjszakai hamburgerezésre és most itt az eredménye. 

A gyomrom valahogy nem akarja elfogadni az amerikai konyha kiemelkedő hamburgereit, sem. Szörnyen éreztem magam és semmi kedvem nem volt a mai ügynökséges megjelenéshez, de kénytelen voltam elmenni.
-    Jól vagy ? - Tom óriásit ásítva dőlt az ajtófélfának
-    voltam  már jobban is – mostam meg a fogam és erőtlenül ültem le a kádra
-    na, szörnyen nézel ki – leguggolt elém és eltűrt a fülem mögé egy tincset
-    köszi, édes vagy – döntöttem homlokom a vállára és erőtlenül felsóhajtottam
-    kihívjam a dokit ?
-    Nem kell, csak nem volt jó ez a hamburger...
-    este még ízlett – simogatta a hátam gondoskodóan
-    most már a hideg ráz ki tőle..
-    na gyere kis beteg, visszadőlünk az ágyba – erős karjai közé kapott majd visszavitt az ágyába és védelmezően magához húzva , a hátamat simogatva merültünk ismét álomba.

3 comments:

  1. Mint mindig most is tetszett, alig várom a következő részt :)

    ReplyDelete
  2. Nagyon tetszenek a történetek!! Várom a folytatást.. :D

    ReplyDelete