- Ezek szerint nem a tanár úr jött meglátogatni téged.. - nézett Norah a csalódott arcomra
- hát nem.... lemondtam a kaját, de a portás felhozta nekem – ledobtam a műanyag dobozos ételt az asztalra majd felkuporodtam a mini kanapénkra, magamra húztam a meleg plédet és sajnáltattam önmagam
- Lara, hívd fel..
- dehogy hívom, nem fogok a nyakára akaszkodni
- reménytelen vagy, inkább mesélj. Milyen haszontalan hülyeségre költöd el a mostani ösztöndíjadat
- Furla táskára – rántottam meg a vállam
- hát nem.... lemondtam a kaját, de a portás felhozta nekem – ledobtam a műanyag dobozos ételt az asztalra majd felkuporodtam a mini kanapénkra, magamra húztam a meleg plédet és sajnáltattam önmagam
- Lara, hívd fel..
- dehogy hívom, nem fogok a nyakára akaszkodni
- reménytelen vagy, inkább mesélj. Milyen haszontalan hülyeségre költöd el a mostani ösztöndíjadat
- Furla táskára – rántottam meg a vállam
- azt nem fedezi szerintem..
- Lily mondta,hogy 70km-re van egy designer outlet , ott veszem majd meg
- Lara, akkor se fedezi, ne legyél már hülye és különben is az egy tááska
- de úúgy akarom – húztam a fejemre a takarót
- keress munkát a suli mellett
- persze, így sincs időm Tomra...
- komolyan, csomó szép dolgot tudnál magadnak venni – rángatta a szemöldökét és az ölembe dobott egy Vogue magazint
- egy dög vagy...
Másnap reggel szörnyen éreztem magam mikor hajnali 6-kor csörgött az ébresztőm. Fájt a fejem, a torkom, égtek a szemeim és semmi erőm nem volt.
- Norah, jelentsük fel a kolit,hogy még nincs fűtésünk...
- Október elején fogják központilag bekapcsolni,egy hetet még kibírsz -tolt elém egy bögre kávét
- nem kívánom, rosszul vagyok
- Norah, jelentsük fel a kolit,hogy még nincs fűtésünk...
- Október elején fogják központilag bekapcsolni,egy hetet még kibírsz -tolt elém egy bögre kávét
- nem kívánom, rosszul vagyok
- talán , ha nem makacskodsz és nem mész el suli után Tom lakásához,hogy számon kérd tőle,hogy miért lépett le és mondjuk nem sétálsz 3 metró megállónyit akkor nem ülnél itt, ilyen állapotban
- jó, ne okoskodj – elhúztam a szám és felraktam forrni teavizet. Volt benne valami de hát istenem, mérges voltam ,cigizni akartam és nem akartam emberek közé mászni miközben kattog az agyam,hogy miért is kerül a pasim..tanárom, akármim.
- Itthon maradsz? - sétált be a fürdőbe
- aha, kiíratom magam Frankkel.
- És ha Tom kérdezi,hogy miért nem vagy suliba? Ma 2 órád is lenne vele, nem?
- De – sóhajtottam fel – megmondod,hogy szarul vagyok...
Kicsit örültem is,hogy otthon maradtam így volt időm néhány montázst csinálni, aludni pár órát pluszba, rengeteg török teát inni, átlapozni a már így is milliószor látott magazinjaimat és végig nézni az ördög Pradát visel. Egy relaxáló fürdés,haj és arcpakolás után teljesen felfrissülve álltam neki kifesteni a körmeimet és az időközben megérkezett a szabóbabám is. Teljesen feltöltődtem ez alatt a pár óra alatt, a torkom se fájt már annyira. Éppen a babámat csúsztattam a szobám felé mikor valaki erélyesen az ajtónkon kopogtatott. Kétkedve végig néztem a fekete mackó nadrágomon és a menta színű plüss pulcsimon, a fejem teljesen katasztrófa volt de annyi vigaszom volt,hogy a hajam legalább tök jó illatú. Idegesen megráztam a fejem, jézusom lehet,hogy csak a 60 éves portásunk az, kit érdekel..
- azt hittem,hogy már nem is vagy itt – lépett be Tom egy papírzacskóval a kezében
- hát te? - értetlenül néztem rá de közben iszonyat boldog voltam,hogy itt van
- Norah elmondta,hogy beteg vagy és nekem megint nem szólsz – rosszallóan nézett rám
- nem vészes,mint látod. Reggel szarul voltam és nem volt kedvem így elindulni se
- lehiggadtál már?
- ezt meg mégis,hogy értsem ?
- tegnap teljesen fel voltál háborodva,hogy oda jött hozzám egy lány
- Linda Tom, ő Linda és te is pontosan tudod mivel folyamatosan utánad szaladgál
- és nem tök mindegy? Nem küldhetem el,hogy ne haragudj de a csoporttársad a barátnőm és őt ez zavarja – tárta szét karjait
- mindegy – durcásan összefontam karjaimat magam előtt és érdeklődve néztem rá – ezért jöttél?
- Azért jöttem mert aggódtam érted kicsim – csókolt meg és húzott magához
- azt hittem,hogy már nem is vagy itt – lépett be Tom egy papírzacskóval a kezében
- hát te? - értetlenül néztem rá de közben iszonyat boldog voltam,hogy itt van
- Norah elmondta,hogy beteg vagy és nekem megint nem szólsz – rosszallóan nézett rám
- nem vészes,mint látod. Reggel szarul voltam és nem volt kedvem így elindulni se
- lehiggadtál már?
- ezt meg mégis,hogy értsem ?
- tegnap teljesen fel voltál háborodva,hogy oda jött hozzám egy lány
- Linda Tom, ő Linda és te is pontosan tudod mivel folyamatosan utánad szaladgál
- és nem tök mindegy? Nem küldhetem el,hogy ne haragudj de a csoporttársad a barátnőm és őt ez zavarja – tárta szét karjait
- mindegy – durcásan összefontam karjaimat magam előtt és érdeklődve néztem rá – ezért jöttél?
- Azért jöttem mert aggódtam érted kicsim – csókolt meg és húzott magához
- kezdhetted volna ezzel is – vackoltam be magam karjai közé
- te lüke.. - apró puszikat nyomott a hajamra – hmm de jó illata van .
Mosolyogva húztam magamhoz még közelebb.
- tegnap jól eltűntél, a lakásodra is elmentem pedig...
- az öcsém hívott, nem rég jött haza Berlinből és hozzá mentem. Szeretne megismerni téged – csókolt meg ismét majd besétált a szobámba, maga után húzva engem is
- tudja,hogy te meg én.. szóval,hogy a suliból ismerjük egymást? - ültem ölébe
- persze – nevetett fel – már régóta. Nyugi, Bill sokkal lazábban veszi ezt,mint én, imádni fogod
- itt alszol ma nálam? - dőltem kemény mellkasára
- nem tudom Lara, ez kockázatos...
- kérlek, Noraht se zavarjuk – csókoltam meg a nyakát
- Lara....
- és holnap nincs első két órám – döntöttem le az ágyamra – neked pedig csak egy órád lesz, az is dél körül – csókoltam meg majd apró puszikkal haladtam lefelé a mellkasán. Fájdalmasan nyögött fel alattam, keze a pulcsim alá tévedt és mikor észrevette,hogy nincs rajtam melltartó, halk nyögés hagyta el ajkait.
- Itt alszom – tepert maga alá – de te beteg vagy, így nincs szex.. - csókolt meg
- Tom, ne ízélj – kaptam ajkai után
- hoztam egy csomó filmet, kaját meg gyógyszereket – nyúlt le a zacskóért amit isten tudja mikor rakott le a földre – de még picit üveges a tekinteted, hőemelkedésed is van és bár iszonyatosan kívánlak, de nem. Az egészséged a legfontosabb, nekem meg te – apró puszit nyomott ajkaimra majd kivitte a zacskóban lévő, gyorséttermi lógóval ellátott ételeket, hogy felmelegítse.
Bár tényleg kicsit felizgultam a pár perces kis szituációtól, sokkal jobban érdekelt most az,amit Tom mondott. Boldog mosoly terült szét arcomon. Szeret engem, figyel rám és a dolgaimra és gondoskodik rólam. A legfantasztikusabb férfi volt a világon én meg olyan gyerekes dolgokkal fárasztom őt,mint a Lindás ügy.
Ugrálva mentem ki utána, hátulról átöleltem a csípőjét és kidolgozott hátához nyomtam az arcom. Imádtam a parfümjét, a puha pulcsijait, a kesze -kuszán összefogott haját, mindenét. Minél több hibáját ismertem meg a kapcsolatunk alatt, annál szerelmesebb lettem.
- tészta, olaszos körettel ? - simogattam meg a hasát miközben precízen próbálta tálalni a mikrós melegítés után
- ennyire kiismerhető vagyok? - laza,oldalmosollyal nézett rám majd folytatta a tálalást
- ebből az étteremből mindig ezt hozod – böktem a kukában landoló dobozokra
- nagyon szemfüles vagy – csókolt meg
- köszönöm,hogy így foglalkozol velem.... tudod a gyógyszerek meg ez az egész – bénán mutogattam össze vissza
Édesen elmosolyodott, közel húzott magához
- szívesen teszem – eltűrte a szemembe lógó tincseket és egy iszonyat finom puszit nyomott az arcomra.
No comments:
Post a Comment