DGIG Season 2 / Nem akarom

Halihó !

Visszaértem a nyaralásból és igyekeztem is egy újabb résszel ! Remélem tetszeni fog,várom a véleményeteket :)

-    néézd de picike a keze
-    ez a feje? szerintem tiszta Tom
-    nem, Lara
-    mondom,hogy Tom
-    lányok, ne szedjétek szét a képeket – Sim mosolyogva hozott be a nappaliba egy nagy tál sütit és meghatódva vette ki Norah kezei közül az újabb képeket
-    Sim, te elfogult vagy úgyis azt mondod,hogy inkább Tomra hasonlít – intette le őt Sarah majd rávetette magát a legközelebbi sütire
-    jól vagy Lara?
-    persze csak tök fura,hogy már rendes hasam van – tettem a kezem a pocakomra ami mostmár 5 hónapos volt
-    ez még meg se közelíti a végső méretét – Simone mosolyogva simogatta meg a pólómon keresztül
-    Tom mindig baszogatja szegényt,hogy már alig fér el tőle az ágyon – vigyorgott Norah gonoszan
-    csak viccel – intette egyet – ő is imádja
-    hát az feltűnt főleg mikor arra kelek,hogy beszél hozzá – nevettem el magam majd mindannyian az ajtó felé néztünk ahonnan hangoskodás szűrődött be

-    hello rockstar – pattant Bill elé Norah majd egy gyors csókváltás után kifordult a nappaliból a sütikkel együtt
-    hé, az mi volt?? én is kérek – ment utána
-    sziasztok – intett Georg fáradtan és nyűgösen bújt Sarahoz
-    és Tomot hol hagytátok ? – néztem körbe
-    valamit baszakodik a kocsival – rántotta meg vállát Georg és mint aki alvásra kész, bekuporodott barátnője és a párnák közé
-    csináljak neked egy kávét? –puszilta meg Sarah az arcát
-    istennő lennél..
-    amúgyis – vigyorodott el mire Simmel összenevettünk
-    hogy vannak az én szerelmeim ? – egy finom puszi a nyakamra, erős kezek pihentek meg a hasamon végül éreztem ahogy feszes mellkasa a hátamhoz simul
-    szia – fordultam meg,hogy végre megcsókoljam
-    szia – viszonozta gyorsan – szóval,hogy vagytok ?
-    jól, anyukád elkísért ma az ultrahangra
-    sajnálom,hogy nem tudtam most menni –húzta el a száját – kéérem a képeket
-    nyugi kisfiam,láthatod még eleget – nevetett fel anyukája majd oda adta neki
-    mekkora már – csillogó szemekkel nézegette őket majd óriási csókot nyomott ajkaimra – mekkorára nősz még Beni ? – simított végig újra pocakomon de ezúttal hozzá is beszélt
-    haver, mondtam,hogy Georg legyen.  Sokkal lazább… - szólalt meg csukott szemekkel a kanapéról
 

-    az én fiam nem lesz olyan gyökér,mint te –csavarta meg vigyorogva a szemeit majd elkapta a felénk landoló díszpárnát – viszont meg is öllek,ha bántani akarod a szaros párnáddal – dobta vissza
-    Lara, őszinte részvétem,hogy 2 gyereket kell majd nevelned – sóhajtott fel
-    nem fekszünk le? – bújtam gyorsan hozzá mert a Tom-Georg szócsata mindig elhúzódik
-    de, gyere – kézen fogott és felmentünk az emeletre. Egésznap mentünk a csajokkal majd délután még a dokihoz is elkellett menni. Őrülten meleg is van most Los Angelesben ,szóval a mai nap teljesen kifárasztott és másra se vágytam csak arra,hogy Tommal a hűvös szobánkban lustálkodjak
-    nem voltál ma szarul ? – óvatosan húzott magához és finoman simogatta a hátam miközben az ágy szépen lassan magába szippantott
-    kicsim, semmi baj, ez csak terhesség  nem betegség – csókoltam meg mosolyogva – a meleggel van csak gondom de kibírom
-    figyelj életem… - tudtam,hogyha így kezd egy mondatot annak nem lesz jó vége
-    mondjad csak
-    egy kis időre New Yorkba kéne utaznunk. Nem sok, pár hét kb…
-    Tom, tudod,hogy én nem mehetek. Dolgozhatok még és örülök,hogy ennyire megértőek velem a munkahelyemen. Nem nyöghetem most ezt be …

-    de nem akarok nélküled menni és végig idegeskedni a napokat,hogy mi van veletek itthon
-    én se akarom,hogy elmenj – szomorúan bújtam karjai közé
-    megpróbálom még megoldani, oké? – puszilta meg a homlokom
-    de úgyse tudod…
-    Lara, kérlek – sóhajtott fel majd felült – ne legyél makacs, ne ragaszkodj a munkához terhesen is és megtudom oldani
-    de ragaszkodom mert végig segítőkészek voltak velem és nem hagyom őket cserben mikor neked épp olyanod van –csattantam fel
-    ne veszekedjünk, oké? – húzott magához – megoldjuk,ígérem
-    csak ugyanígy kezdődött az egész dolog Los Angelesben és nem akarom – szorosan bújtam hozzá
-    nem lesz semmi baj, oké? Mindent letudunk New Yorkban és jövök vissza hozzátok – mélyen a szemembe nézett
-    de tényleg – könyörgő szemekkel néztem rá
-    senki nem tarthat tőletek távol hosszabb ideig – guggolt le elém és kezei közé vette arcomat – nem hagylak magatokra – csókolt meg
-    szeretlek – döntöttem a homlokom az övének
-    én is titeket